Helyi média, helyi demokrácia.

Megdöbbentően aktuálisak Angelusz Róbert és Tardos Róbert 20 évvel ezelőtt íródott médiahasználattal kapcsolatos tanulmányának kérdésfelvetései. Bár ők a nagy digitális áttörés előtt még főként a televíziózásra fókuszáltak. Tanulmányukban ismertetik azt a két egymásnak feszülő álláspontot miszerint: (1) a modern technológiák az egyszerű hozzáférhetőség okán „segítenek csökkenti a társadalmi rétegek műveltségi szintje közti szakadékot”, (2) „mivel a széles rétegek nem vevők a magaskultúra értékeire, az értéktelen tartalmak óhatatlanul kiszorítják az értékeseket” [Angelusz-Tardos (1998)]. Az is félelmetes, hogy Lazarsfeld és Merton már 1948-ban a tömegkommunikáció depolitizáló-narkotizáló diszfunkciójáról értekezett [Lazarsfeld-Merton (1948)]. Angelusz és Tardos a már idézett tanulmányukban felismerik, hogy a „fokozódó verseny következtében a szórakoztatás kiszorítja a tájékozódás-véleményképzés műsorait” [Angelusz-Tardos (1998)]. Ezekkel a kihívásokkal szemben a szerzők a szó szoros értelmében vett közszolgálati média kiépítésében látják a megoldást [i.m.].

Hogy rátérjek a dolgozatom tárgyára, Kabai Imre, Marelyin Kiss József és Dénes Attila helyi nyilvánosságról és a média kapcsolatáról íródott tanulmányában foglaltakkal egyetértve először, had szögezzem le, hogy a nyilvánosság a modern demokrácia létének egyik legfontosabb feltétele és garanciája. A szerzők úgy vélik, hogy „a modern helyi demokrácia hosszabb távon csak akkor maradhat fenn, ha - a jogi garanciák mellett - a helyi polgárok nyilvánossága szab gátat a túlzottan szűk, ellenőrizhetetlen helyi hatalmi centrumok kialakulásának”  [Kabai-Marelyin Kiss-Dénes (2001)]. A tanulmányukban kifejtik, hogy a helyi társadalmakban a közösségteremtés ma már elképzelhetetlen a helyi médiumok nélkül. Úgy látják, „hogy az önkormányzati rendszer kialakulásán túl talán az egyik legnagyobb társadalmi fejlemény a helyi nyilvánosság leválása az országosról”[i.m.].

 Egy város, két napilap.

Kassa a maga 240 ezer lakosával Szlovákia második legnagyobb városa. A város 22 önálló városrészre van felosztva, melyek mindegyike saját önkormányzattal és polgármesterrel rendelkezik. A felosztás földrajzi és történelmi sajátságokat vesz alapul, de eléggé aszimmetrikus. A legnagyobb városrésznek (Nyugat-Kassa) 40 ezer lakosa van a legkisebb Lőrincke nevű falunak 650. Ezen felül a város rendelkezik egy összvárosi közgyűléssel, egy közvetlenül megválasztott főpolgármesterrel az élén. A városrészek száma állandó vitatéma a helyiek között. Volt már népszavazási kezdeményezés, és meg nem szavazott parlamenti javaslat is, amely a kassai városrészek csökkentését célozta volna. Magyarországon csak Budapestnek van főpolgármestere, a Kassához hasonló városoknak (Miskolc, Debrecen) csak egy önkormányzatuk, és polgármesterük van.

Kassán még a két világháború között is (tehát csehszlovák fennhatóság alatt) volt olyan időszak, hogy három magyar nyelvű napilap jelent meg egyidejűleg [1]. A szocializmusban a lapkiadási engedélyek megtagadása okán, illetve a magyarok arányának 3% alá csökkenésével párhuzamosan szinte teljesen eltűnt a magyar nyelvű média a városból. Jelenleg már csak egy nyomtatott havilap (Kassai Figyelő) és egy internetes portál (amikassa.sk) szolgáltat magyar nyelven híreket. De, ezeknek a médiumoknak a kassai közvélemény alakításában kicsi a szerepük. 

Kassán a városrészek többségében megjelennek helyi nyomtatott lapok (kizárólag szlovák nyelven), és van saját weblapjuk is. A weblapokon a lakosságot érintő közhasznú információk találhatóak a nyomtatott ingyenesen a postaládákba terjesztett lapokban általában „sikerpropaganda” olvasható. A kassai közgyűlésnek és a főpolgármesteri hivatalnak nincs saját nyomatott lapja, csak weblapja.

Ezen felül a helyiek főként két magántulajdonban levő kiadóvállalat szlovák nyelvű napilapjaiból és a hozzájuk tartozó egyéb médiumaiból informálódhatnak. A régebbi az 1998-ban létrejött Košický Korzár. Indulása vadregényes volt. Az autoriter Vladimír Mečiar kormányfő által fémjelzett korszak vége felé közeledett, mikor a hatalommal kritikus kassai Korzo nevű napilap szerkesztősége megneszelte, hogy a lapjukat egy kormányközeli oligarcha szeretné felvásárolni. Némi előkészítés után titokban alapítottak egy új lapot (Korzár), ahova az egyik nap az egész szerkesztőség cakompakk átköltözött. A Košický Korzár jelenleg megyei napilapként működik, egy országos kiadóvállalatba tagozódva (Petit Press).

A Košice:dnes 2014-ben indult, eleinte klasszikus esti lapként árulták. Majd 2015-ben radikális lépésre szánta el magát a kiadó (KRATKY GLOBAL:PUBLISHING) és ingyenesen kezdte el terjeszteni. A lapot a legforgalmasabb kassai csomópontokon osztogatják az érdeklődőknek. A lap a mai napig, helyi kassai lap maradt. A hatékonyság növelése érdekében, és a korszellemnek megfelelően saját honlappal is rendelkezik, illetve egy helyi rádió, és egy helyi tv csatornát is sikerült integrálni. Így egy multimédiás kiadóházzá nőtték ki magukat.

Láthatjuk, hogy a két lap, két különböző stratégiával dolgozik. A Košický Korzár országos hálózatba tagozódott, a lapját pénzért árulja, a weblapján is egyre több a fizetős tartalom. Itt érdemes megjegyezni, hogy Szlovákiában egyre elfogadottabb az internetes tartalom fizetőssé tétele. A Košice:dnes egyelőre csak Kassára koncentrál, ingyen osztogatja a napilapot, az interneten keresztül is ingyenes hozzáférhetőek a hírei. A Košický Korzár auditált napi eladási példányszáma 2018 márciusában 7553 darab volt [2]. A Košice:dnes saját bevallása szerint 7000 példányszámot oszt szét minden nap [3]. Az interneten 2018. májusában a kosice.korzar.sme.sk 336 886, a kosicednes.sk 137 889 egyedi felhasználót ért el [4]. Ami a szociális hálót illeti, a Košický Korzár 38,7 ezer a  Košice:dnes 67 ezer követővel rendelkezik a facebookon.

Vizsgáljuk meg a két lap internetes oldalainak elemzésén keresztül, milyen mértékben kapcsolódnak be ezek a médiumok a városlakók helyi hírekkel való ellátásába. A vizsgálatot a Google keresőjének segítségével végeztem 2018. január 1.- május 31. közötti időszakra.

Láthatjuk, hogy a két hírportálon a keresett kifejezések közül Richard Raši exfőpolgármester, és az EEI nevű parkoló cég generálta a legtöbb találatot. Többet, mint az országos politikát reprezentáló kormányfő, és a megyei ügyeket reprezentáló megyefőnök.  A főpolgármester közben „felfelé” bukott, és miniszter lett. Időelőtti távozását pont az EEI nevű parkoló céggel kötött előnytelen szerződés miatt kirobbant össznépi felháborodás okozta. Az ügyről mindkét vizsgált lap, gyakran és részletesen tájékoztatott. Mint láthatjuk, kisebb számban, de a képviselőtestület és a városrészek polgármesterei is helyet kapnak a lapokban, ebből arra következtethetünk, hogy a mikroközösségek is viszonylagos rendszerességgel tájékozódhatnak az önkormányzatukat érintő történésekről. Így nem csak a városrészek elfogult újságaiból alkothatnak képet a helyi közügyekről.

A Kassaiak szerencséseknek mondhatják magukat, hisz jelenleg két többé-kevésbé független napilapból és az azokhoz tartozó egyéb médiumokból is informálódhatnak [5]. Ahogyan azt az első fejezetben kifejtettem a helyi önkormányzatok ellenőrzéséhez elengedhetetlen a helyi média, de elengedhetetlen, a helyi érdeklődő közönség is. Valljuk be, a parkoló cég körül azért alakult ki akkora nyomás a városháza irányába, mert ez a téma minden egyes autóst naponta érint. De a helyi médiumok nélkül még ezt az ügyet sem sikerült volna ennyire felgerjeszteni. Paradox módon az elmúlt években ennél nagyobb horderejű ügyek sikkadtak el, szinte említés nélkül. Nem érdekelte sem a sajtót, sem az embereket.    

Szlovákiában az elmúlt hónapokban, két estben is célt ért a közfelháborodás. Az első esetben a Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársa Martina Kušnírová meggyilkolása után lemondott a kormányfő, és néhány miniszter. A másik esetben Kassán az EEI parkoló céggel kötött korrupciógyanús szerződés miatt fogyott el a levegő a főpolgármester körül. Az egyik esetben vér folyt a másik esetben több tízezer autós egyszerre kényszerült magasabb díjak befizetésére.  Úgy látszik, csak az érint meg bennünket, ami ilyen vagy olyan okból sokkol. Tanulnunk kell még, hogy szofisztikáltabban ítéljük meg a közügyeink kezelését. Egy biztos, (helyi)sajtó nélkül nem fog menni. Visszautalva Angelusz és Tardos okfejtésére, a demokrácia működtetése szempontjából, helyi szinten talán még fontosabb volna a közszolgálati médiumok megléte, mint országos szinten. Az elmúlt 30 évben egyvalamit megtanulhattunk, önmagában sem a piacban, sem az államban nem bízhatunk meg. Időt és energiát kell szentelnünk a közügyekben való tájékozódásra. A tájékozódáshoz pedig hiteles hírforrásokra lenne szükségünk. De, azt is nekünk kellene kiharcolnunk. Sokak számára elképzelhetetlen, milyen óriási pozitív hatása volna az életükre, ha ez egyszer sikerülne. 

- - - - -

Jegyzetek:

[1] http://adatbank.sk/lexikon/magyar-sajto-1918-1945/

[2] http://www.abcsr.sk/

[3] https://kosicednes.sk/o-nas/dennik-kosicednes/

[4] https://aimmonitor.sk/

[5] Mind a két kiadóvállalat tulajdonosai között nagy pénzügyi befektetőket is találunk. Nehéz megjósolni, nekik mik a hosszú távú céljaik, de egyelőre nem látszik komolyabb beavatkozás a szerkesztőségek munkájába.

Felhasznált irodalom:

Angelusz Róbert – Tardos Róbert (1998): Médiahasználat vagy médiafogyasztás? A televíziózás egy új empirikus tipológiája. In: Jel-Kép 1998. 3. szám, 3-24. oldalak http://real-j.mtak.hu/5619/3/JelKep_1998_3.pdf

Hári Péter (2010): Az internet-használat és a közösségi kapcsolatok alakulása, in Utasi Ágnes szerk., Közösség és Közélet, Bp. MTA Poltud. Int., 78-87. http://politologia.tk.mta.hu/uploads/files/sps1_kozosseg_kozelet(1).pdf

Kabai Imre-Marelyin Kiss József-Dénes Attila (2001): Helyi nyilvánosság és média. In: Jel-Kép, 2001. 2. sz. 9-24 old. http://real-j.mtak.hu/5615/2/JelKep_2001_2.pdf

Denník Korzár oslavoval piate narodeniny, zišli sa priatelia, osobností, nechýbala dobrá nálada (2003.02.06) https://kosice.korzar.sme.sk/c/4629119/dennik-korzar-oslavoval-piate-narodeniny-zisli-sa-priatelia-osobnosti-nechybala-dobra-nalada.html